A Márton-nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt. Ehhez járulnak hozzá a Márton-napi vigasságok és mulatságok.

Szerencsére eme jó szokásokat máig megőrizték. A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A tipikus Márton-napi ételek tehát a libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Az éttermek november hónapban külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit. 

Márton-nap (november 11.) a néphagyomány szerint az éves gazdasági munkák lezárásának ideje is, egyben a téli pihenés időszaka a természet számára. 

A legenda szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.  Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.

Mindezek tükrében a Balaton táján sem maradhatunk libaságokban gazdag programok nélkül. Jöjjenek a legkiemelkedőbbek:

Nehéz ellenállni, ezért nem is tesszük. Kezdjünk el hangolódni az ünnepekre egy jó libasülttel!

hirdetés