Ha húsvét, akkor hímes tojás, piros tojás, nyúl, locsolkodás, meg a többiek. De mit, miért, merre, meddig? Mindannyian őrzünk húsvéti hagyományokat, azok eredetével azonban nem biztos, hogy tisztában vagyunk.
Jöjjön egy kis fejtágítás a legismertebb hagyományok mellett, hogy legyen miről mesélni nekünk is.
Állatmintás tojások?!
Itt persze ne a zebracsíkos vagy leopárd mintás darabokra gondoljunk. Hímes tojás minta sokféle létezik. Őseink számára a legkülönlegesebb jelentéssel azonban az állatmintásak bírtak. Az állatminta egyfajta termékenységvarázslást jelentett. Ha egy tyúkot hímeztek a tojásra, attól azt remélték, hogy több tyúk szaladgál majd az udvarukban abban az évben. Főképp az állatok egy-egy testrészét ábrázolták. A tojás színét pedig a klasszikus hagymahéj adta. Ha egy lány kakastaréjos tojást adott a locsolkodás után a fiúnak, akkor az a férfiasságot szimbolizálta.
A sonka jelentősége
Nyomós oka van, hogy a sonka az ünnep egyik ékköve. A paraszti gazdálkodásban tavasszal a sonka már megérett a padláson. Húsvét környékén általában túl voltak a disznóvágáson, ezért a sonkához nyúltak. Ez a hagyomány máig él.
Az ominózus locsolkodás
Régen a vízbevetőnek vagy vízbehányónak nevezett hétfőn csak tiszta vízzel öntötték nyakon a lányokat vagy éppenséggel az itatóvályúba dobták őket. A lányok legszebb ruhájukat húzták fel, hiszen maga a nap termékenységvarázslást jelentett. Ma a fiúk már szolídabban, kölnivel, parfümmel járják a lányokat.
A locsolkodás mellett gyakran vesszőztek is, amit sibának neveztek. A megcsapkodás után a lányok szalagot tűztek a korbácsok végére.
Mi történt az elnyert tojásokkal?
A locsolkodás után a fiúk a kapott tojásokat nem mindig ették meg, hanem amolyan erőfitogtatás céljából összekoccintották őket, és akinek a tojása erősebb volt, vagyis nem repedt meg, az nyert. A játékot nemes egyszerűséggel tojáskoccintásnak nevezték.
A babonák ereje
Természetesen, mint oly sok mindenhez, a tojáshoz is kapcsolódtak babonák. A felnőttek, ha a házon keresztül hajították a tojást, abban bíztak, hogy a balszerencse elkerüli őket.
A mezőgazdaságban a frissen szántott földbe eldugott hímes tojással a termékenyebb talajban bíztak. Az újszülött fürdető vízébe rakott tojás célja az volt, hogy a baba is olyan piros pozsgás, mosolygós legyen, mint maga a tojás.
