A székkutasi pusztáról kelt útra Lengyel Győző és Móza Mónika, akik nádtetőkészítéssel foglalkoznak. A két szakember a magánéletben is egy párt alkot. Mindennapjaik során nemcsak létrehozzák a szemet gyönyörködtető nádtetőket, hanem ápolják, rendben tartják ezt a fantasztikus anyagot, amely különlegességével azonnal odavonzza a tekintetet. Győzővel és Mónikával arról beszélgettünk, hogyan találták meg ezt a hivatást, milyen ma nádtetőkészítéssel foglalkozni, illetve arról is, alföldiként miért vonzódnak a Balaton vidékéhez.

Made in Balaton: Valamikor teljesen természetes építkezési mód volt, ma már különlegességként hat és rácsodálkozunk a nádtetőre. Kíváncsi vagyok, egy nádazónak miből készül a háztetője: cserépből vagy nádból?

Lengyel Győző: Cserépből, de cserére szorul.

MiB: Tervezitek, hogy valamikor áttértek a nádra?

Móza Mónika: Én nagyon szeretném, de sose fogunk odajutni.

Lengyel Győző

MiB: Mióta foglalkoztok nádtetőkészítéssel?

LGy: Jövőre lesz 30 éve, hogy elkezdtem. Édesapámnak köszönhetem, hogy rátaláltam erre a hivatásra. Ő volt sokáig a horgász egyesület elnöke. Az egyesület úgy működött, hogy a horgászok társadalmi munkában a kezelésükben lévő tavakról kivágták a nádat, amit az osztályozás után eladtak. Ekkor, a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején mi még diákok voltunk, és kijártunk, amikor az időnk meg a kedvünk engedte, segíteni. Édesapám találta ki, hogy a kivágott nádból csináljunk nádtetőt. Ezután folyamatosan jöttek a megrendelések.

Móza Mónika

MiB: Nem sok nő van, aki nádtetőkészítéssel foglalkozik. Mónika, te mikor csatlakoztál a csapathoz?

MM: A szülés után kezdtem el én is segíteni. Vettünk egy nádszövőgépet, amelyet én kezeltem. Megyek én is mindig Győzővel, sok helyre eljutunk, nagyon összekovácsolt minket ez a munka.

MiB: Merre szoktatok dolgozni?

MM: Az Alföldön sok munkánk van. A Hódmezőgazda Zrt. 27 éve ad nekünk elfoglaltságot. Illetve az ország minden pontjára eljutunk. Sokat dolgozunk a Balatonon is, ami egy csoda a számunkra.

MiB: Van kedvenc rész a Balatonon belül?

LGy: Alföldi gyerekek vagyunk, ezért számunkra az északi part, ami kimondottan elbűvölő. Szeretjük, hogy itt nem látunk át a szomszéd faluba, hanem ott van előttünk egy hegy.

MiB: Csak Magyarországon dolgoztok?

LGy: Nádtetőztem egy ideig Hollandiában is, de nem szerettük, főleg Mónika nem. A testvérem viszont már 17 éve kint dolgozik.  

MiB: Miben különbözik a holland és a magyar nádtetőzés világa?

MM: Teljesen más technikával készül Hollandiában a nádtető, illetve a körülmények is eltérnek a magyarországitól. Ott, akik ezzel foglalkoznak, szervezetbe tömörülnek, van nekik saját újságjuk is. Illetve iskolai körülmények közt oktatják a nádtetőkészítést, nem úgy, mint Magyarországon.

MiB: Ti nem csak készítitek a nádtetőt, hanem a meglévőket javítjátok is. Mennyi időt bír ki a nád?

LGy: Hosszú-hosszú emberöltőket, ha rendszeresen karban van tartva. Érdemes tízévente felfrissíteni. A karbantartásnál megtűzdeljük a nádat, vagyis a rövid nádszálakat beledugdossuk a tetőbe, hogy a vastagsága megfelelő legyen. A nádszálak tulajdonképpen apró csövek, amelyeken – ha megfelelő a tető lejtése – tökéletesen lefolyik a víz. Ehhez kell az is, hogy megfelelő tömörségű legyen. A nádtetőnek a jég sem árt, pattog rajta. A magyar nádtetők legproblémásabb része a gerinc, ezeket kell leghamarabb javítani, és mi ezeket nagyon szépen megerősítjük.

MiB: Melyik volt a legöregebb nád, amivel találkoztatok?

LGy: Dörgicsén csinálunk most egy házat, amely 1862-ben épült. Akkor rakták rá a nádat, amit most leszedtünk.

MiB: Miért jó a nádtető?

LGy: Azért jó a nádtető, mert mi csináljuk… Régen megfigyelték, hogy egészen más a nádtető alatt a klíma. A nád egy természetes anyag, ami szellőzik, beveszi, majd kiadja magából a párát. A régi parasztemberek megvoltak arról győződve, hogy az az igazi szalámi, szalonna, amit nádtető alá akasztottak fel. Magyarországon régen a szegény ember építőanyaga volt a nád. Az utóbbi időben ez megfordult. Nádtetőt egyre kevesebben csináltatnak. Nem hiszem, hogy divatba jön, mert jelenleg nem olcsó. Drágává vált maga az alapanyag is, hiszen különféle előírásoknak kell eleget tenni. Nem mindegy, hogyan szállítjuk a célhelyre, illetve a munkaerőt is meg kell fizetni.

MiB: Felmerül a kérdés: nádtetőre lehet-e rakni napelemet?

LGy: Fel lehet rakni, de a napelem alatt nem tudom javítani a nádat, mert ahhoz le kellene szerelni a napelemet. Viszont a napelem alatti rész tulajdonképpen védve van, így nem is szorul olyan gyakori javításra.

MiB: Lesz olyan, aki továbbviszi a családi vállalkozást?

LGy: Egy szem lányunk van, ő nem valószínű…

Szívesen elidőztünk volna még a múlt és jelen határán, de a tető nem vár:)