Magazinunkban igyekszünk friss, újító szemléletű alkotókat megszólítani, ezúttal egy fiatal, lendületes festővel, Gyuricza Gergővel beszélgettünk, akinek lemoshatatlanul ott vannak ujjain a festékfoltok. 

  • Egyre nagyobb ismertségre teszel szert. Hogy mutatnád be magad az olvasóknak három mondatban? Ki az a Gyuricza Gergely?

Gyuricza vagyok, Budapesten élő és dolgozó Pop-Art festő. A küldetésem az, hogy kreatív és affektív műtárgyakat hozzak létre. Művészetpszichológia útján jutottam el a kortárs festészethez, így a művészetben én az önismeret, önaktualizáció és traumafeldolgozás eszközét látom.

  • Még mindig őrzöm a tőled kapott festményt. Nagy becsben tartom. Talán az első műveid egyike. Mi sarkallt a festésre?

– 21 éves voltam, amikor kitöröltem édesanyám számát a telefonomból. Mellrák vitte el. A gyászfolyamat keretében művészetterápiás foglalkozáson vettem részt, így kerültem kapcsolatba a kreatív alkotófolyamat önismereti, stresszoldó terápiás jellegével. Innen jött a motivációm. Mivel egy fantasztikus korban élünk, ezért gyakorlatilag ingyen (online videók, könyvek segítségével) összeszedtem annyi technikai tudást, ami elég ahhoz, hogy sikeresen kifejezzem magam. Szerintem nem felejthetjük el, hogy mennyire jó érzés is alkotni. És minden alkotás alapvetően különböző, mert rólunk szól. Bizonyos értelemben Te már így is nyertél ebben az élet nevű játékban.

Mert Te vagy az egyetlen ezen a világon, aki Te lehetsz. És ennek így kell lennie.

 

  • Miért a pop-art stílust választottad?

– A kérdés hogy miért választott engem a Pop-Art? Freud a  Traumdeutung (1900) c. könyvében utal arra, hogy az álomértelmezés alapvetően egy szimbólumrendszer dekódolásán keresztül folyik. Ugyanúgy, ahogy az álomban tudattalan lelki tartalmak fejeződnek ki, a festészetben is van egy ilyen vágyteljesítési folyamat. A festmény a manifeszt tartalom, míg az elfojtott jelentés a látens tartalom, ami a tudattalan vágyak energiája. A Pop-Art az esetemben természetesen egy nem tudatos döntés volt, valószínűleg azért ezt a formanyelvet választottam, mert engem is, mint oly sokunkat, a TV nevelt – és ezt a formanyelvet tanultam, meg mint szorongáscsökkentési eszközt. És Neked is pontosan ez a feladatod. Találd meg a hangod! Tudd, hogy nem minden nyelv épül fel szavakból, a te hangod lehet zene, tánc, szobrászat, az lesz ami a legőszintébben fejezi ki az érzéseidet, amikor a szavak kudarcot vallanak. Mindegy, hogy tortával vagy analóg fényképezőgéppel alkotsz, tudni fogod, amikor megtalálod a médiumodat abban a pillanatban, amikor menthetetlenül, és visszafordíthatatlanul beleszeretsz abba az emberbe, aki miatta lettél.

  • Hol helyeznéd el magad a művészet/festészet világában?

  • Szociálpszichológusból festő- hogy tudod kamatoztatni a pszichológiát a festészetben?

– Nekem az alkotás egy a kötődéseinket, társas kapcsolatainkat mesterséges úton katarzis átéltetésével reorganizáló művészetterápiás módszer. Nekem az alkotás segít gyógyulni. Nekem az alkotás segít megtalálni. És remélem ez Neked is sikerül. Remélem, megérted mire vágyik a szíved, és mire vágyik az elméd. Remélem, megtanulsz rendíthetetlenül kedvesnek lenni magaddal, és remélem, minden napját ünnepled ennek az utazásnak. Remélem, megtanulod, hogy legyél büszke arra az emberre, akivé válsz, és hogy legyél büszke arra, ahol vagy – még akkor is, ha nem pontosan ott vagy, ahol szerinted lenned kell. Remélem megtanulsz szerelembe esni ezzel a változással.

És végül remélem, hogy egy nap megtalálod amit keresel. Remélem hogy az életed lesz a legnagyobb inspirációd.

  • Mi alapján választasz témát? Sok pl. a filmes utalás. 

– Éppen az aktuális érzelem munkával a fókuszba került tartalmakra fókuszálok – ezt csomagolom olyan keretbe, amit lehetne pop-kultúrának hívni.

  • Ki a célközönséged? Kitől kapod a legtöbb visszajelzést? Melyik korosztályt mozgatod meg leginkább?

Bárki, aki hisz abban, hogy a legbátrabb dolog, amik lehetünk azok önmagunk. Azok, akik radikális önszeretetet gyakorolnak, nem csak hirdetnek, akiknek a lelkében galaxisok rejlenek, akik tudják, hogy amíg csillagok vannak fölöttünk, még nincs vége. Akik tudják, hogy azért küldtek minket, hogy alkossunk, hogy szeressünk, hogy növekedjünk. Akik a megszállottjai az életnek, és annak, hogy apró darabokat osszanak meg magukból. Akik ünnepelnek, nem csak nagy, de kis dolgokat is, a mát, a holnapot, az ígéretet és a jövőt, a holnap zsenialitásának lehetőségét, a kéz melegét, ami fog és tart. Ezt engedd mind át.

 

  • Budapest mennyire megfelelő terep egy fiatal művésznek?

– Budapest egy lüktető és pulzáló helyszín, ami ideális bármilyen kreatív alkotónak. Szerintem a kihívás egy jó egyensúlyban van. A rutin szükséges, hogy kiszámítható, stabil és élhető legyen a világ. Nyilván szükség van valamilyen szintű zűrzavarra, mert ez ad nekünk lehetőséget, motivációt, változást. Ha csak rend van, az megöli a motivációt – és az emberből egy robot lesz, aki az ingerre reagál. Ha csak káosz van az fenyegető és büntető, és nem lesz lehetőség az alkotásra, mivel nem tudod felemelni a fejed és a csillagokat csodálni, mert csak a túlélésre játszol. A fontos a határ a két tartomány között. Ha van erős belső kontrollod, és tudod, mit akarsz elérni, akkor nem fogsz elveszni a városban és önmagadban.

  • Ha jól tudom, már több kiállításod is volt. Mikor és hol láthatunk Téged legközelebb?

– 2019 Június, Szimpla kert. Az évente ismétlődő ’Tulipán’ kiállításom kerül megrendezésre, ami alapvető kérdéseket tesz fel a szépség archaikus természetéről. Az idei téma ezen belül az Erotica, mint a halál ellenszere.

 

  • Külföldi megrendelőid is akadnak. Milyen ez a hírnév?

– Nincs külföld-belföld, nincs határ, nincsenek nemzetek. Alapvetően és fundamentálisan csak azért vannak ezek a kategóriák, mert Ők-mi viszonyban próbálunk értelmezni dolgokat. A jövedelmező külföldi megrendeléseim semmiben nem különböznek egy belföldi megrendeléstől, alapvetően olyan emberektől jön, akik megértik, hogy vannak dolgok amikhez idő kell, akik tudják, hogy eső nélkül nem nő a virág, akik bíznak a következő fejezetben, mert ismerik a szerzőt. Mi a fontos nekem, hogy megértsd: itt ragadtunk egy kék golyón, ami a semmiben lebeg és senki másra nem számíthatunk csak egymásra!

  • Havonta egy Gyuricza: Havonta egy képedet egy szerencsés nyertes haza viheti. Mi alapján választod ki, hogy melyik képed ajándékozod el?

– A kisebb méretű, és praktikusan szállítható képek közül választom ki éppen azt, amiben vagyok, és remélem, ez azt fogja megszólítani, aki hasonló úton halad. Remélem, emlékezteti ez a kép arra, hogy jó dolgok történhetnek velünk, a szerelem létezik, miden rendben lesz és én gondolok Rá.

  • Voltál-e már alkotói válságban?

Az ellenkezője, Alkotói deficitben vagyok: 3x annyi ötletem van, mint amit objektíven ki tudok vitelezni.

 

  • Ha hirtelen asszociálnod kellene, mit festenél le a Balatonról? Milyen képpel ragadnád meg?

Egy pohár rozé fröccsben úszik egy csónak, naplemente, pöttyöslabda, világító torony. Hűtőtáskából szendvics, amit jóanyám csinált. Egy egyszerűbb élet.

hirdetés