Megérint. Elgondolkodtat. Megindít. Őszinte. Provokatív.

Kevés olyan sorozatot készítenek, amelynél az ember úgy érzi, hogy a történet eseményei akár vele, akár a szomszédjával, barátaival megtörténhetnének, olyan “életszagúak”. Nem gyilkolásznak, nem lövöldöznek, mégis kasszasiker.

A történet több idősíkban játszódik, és három testvér felnőtté válását követi nyomon. Az idősíkokban ugrálva lassan kirajzolódik múltjuk, és azok a motívumok, amelyek jelenlegi viselkedésüket irányítják. Ugyanazon családi környezetből három egészen eltérő személyiség kerekedik. Nyomon követhetjük, hogy küzdenek meg személyes problémáikkal, tragédiáikkal, s közben hogy fonódik össze életük.

Az első évad első részében négy sztorit kapunk: Jack (Milo Ventimiglia) éppen feleségével, Rebeccaval (Mandy Moore) hármasikreik megszületését várják, és a szülést követően egyiküket el is veszítik, így úgy döntenek, hogy Kate és Kevin mellé örökbe fogadják Randallt, akit apja egy tűzoltóság előtt hagyott ugyanazon a napon. Kevinből (Justin Hartley) egy szakmai sikereivel egyáltalán nem elégedett sorozatsztár lesz, Kate (Chrissy Metz) egy túlsúlyos és reményvesztett nő, Randall (Sterling K. Brown) pedig egy vezető beosztásban lévő, családos apa.

Az összes karakter szerethető, minden hibájukkal együtt. Folyamatos fejlődést mutatnak. A nézőkre gyakorolt hatást a jól felépített párbeszédekkel és szituációkkal érik el.

A sorozat már a második évadát éli, és tervezik a folytatást. Érdemes belenézni, a 45 perces játékidő szempillantás alatt elrepül.