Egyelőre még nem probléma az éves és napi viszonylatban is ingadozó áramtermelés, hiszen a szolgáltató államilag kötelezett arra, hogy a feleslegünket átvegye, mi egy oda-vissza mérő óra segítségével bármikor “lefogyaszthatjuk” a hálózatra töltött energiánkat. Viszont 2024-től az EU azt tervezi, hogy az új telepítések mellé már nem jár ez a szolgáltatás, és könnyen előfordulhat, hogy a termelési csúcsidőben olcsón feltöltött energiát a fogyasztási csúcsban drágábban vásárolhatják vissza a napelem-tulajdonosok.
Hova tehetem mégis a napelemmel megtermelt energiát, ha nem veszi át a szolgáltató? Lehet, hogy érdemes lesz egy házi energiatárolóban gondolkodni?
Bár egy nagy kapacitású otthoni akkumulátor komoly költségtényező, az újonnan megszabott áras átvételi rendszerben azonban könnyen lehet, hogy még jól is jár, aki belevág majd egy ilyen beruházásba. Biztató ugyanis, hogy a modern lítium-akkumulátorok fajlagos, kWh-ra vetített ára folyamatosan csökken. Hátterében jórészt az elektromos autók kapcsán történő fejlesztések felpörgése és a nagy gyártókapacitások kiépülése áll. Sőt, úgy tűnik, hogy további áresésre is számíthatunk, ugyanis a hagyományos lítium-ion vagy lítium-vas-foszfát akkukat 2025-től az autóipar szilárdtest-akkumulátorra cseréli, így a hagyományos akkuk tökéletesen megfelelnek majd a háztartási energia tárolására. Ráadásul azokon a piacokon, ahol a szolgáltató hajlandó lesz felárat fizetni a “kistermelőknek”, ha az elraktározott energiát meghatározott időszakokban bocsátják a hálózat rendelkezésére, akár a komplett rendszer beruházási költségeinek a jelenlegi egyszerű elszámolási rendszernél (jellemzően 7-9 év) gyorsabb megtérülését is el lehet majd érni.
Érdekességképp lássunk néhány háztartási energiatárolót:
Ólom-sav akkutelep: A legkisebb és legolcsóbb rendszerekhez ajánlott, ahol nem kell sok energiát raktározni. Előnye, hogy nem foglal sok helyet.
Tesla Powerwall: A divatos fali lítium-ion akku, a Powerwall. A gyári specifikáció szerint -20 és +50 Celsius között használható, tehát akár külső falra is felszerelhető akku 13,5 kWh kapacitású modulokban kapható, amerikai ára egységenként 6500 dollár (1,9 millió forint), szerelési költség nélkül.
BYD Battery Box: A kínai elektromos mobilitási cég háztartási lítium-vas-foszfát technológiájú meglepő módon alig olcsóbb a Teslánál. Egy 12,8 kWh kapacitású Battery Box szállítással együtt mintegy 6500 euróba, 2,3 millió forintba kerül. Üzemeltetését -10 és +50 celsius fok között engedi a specifikációban.
sonnenBatterie: A német piac sem késlekedett 5 és 15 kWh közötti kapacitásában több méretben is kapható lítium-vas-foszfát akkucsaládjával. -5 és +45 fok közötti tartományban használható. Ára 12.789 euró, kb. 4,5 millió forint.
