Az elképzelés az, hogy 2030-ra 80 százalékban termeljenek energiát megújulókból, 2050-től pedig a teljes rendszert megújulók lássák el. Ehhez pedig nagyrészt nap-, víz- és szélenergiát terveznek használni, attól függően, hogy melyik országban mi áll rendelkezésre. A road map-et kidolgozó stanfordi kutatócsoport vezetője, Mark Z. Jacobson eddig sem volt ismeretlen figura az amerikai és globális tudományos közéletben. Leginkább a légszennyezés és a globális felmelegedés okozta kihívásokat kutatja, és rendre olyan tanulmányokat publikál, amelyekben a megújuló energiák széleskörű használatával próbál megoldásokat találni ezekre a problémákra. 2005-ben az ő csapata programozta le a világ első szélenergia térképét, 2010-ben részt vett az egyik legizgalmasabb, energetikai témájú TED vitában, ami arról szólt, hogy szüksége van-e a világnak atomenergiára. A vita teljes egészében, magyar felirattal is ellátva itt érhető el egyébként:

Az ábra forrása: The Solutions Project

A lemodellezett 139 ország között pedig ott van Magyarország is. Azt, hogy nálunk 2050-ben miként nézne ki a teljes mértékben megújulókra alapozó országos energiatermelési- és felhasználási szisztéma, azt az alábbi ábrákkal szemléltetik a kutatók.

Az ábra forrása: The Solutions Project

A 139 ország energetikai átállását előrevetítő projekt egy olyan matematikai modellre alapoz, ami egyes országok energiafelhasználása alapján kiszámolja, hogy mennyi idő alatt reális az átállás a környezetszennyező technológiákról a megújulókra. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ez természetesen nem országonként szeparált modell, hanem feltételezi, hogy az egyes (pl. „napos”, „szeles” vagy „vizes”) országok együttműködnek. A kutatók ezzel próbálják segíteni az országok saját intézkedéseit megalapozó modellszámításokat, stratégiaalkotást. A tanulmányban olyan, számokkal megtámogatott állításokat is tesznek, miszerint ezekkel az útitervekkel a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokkal lehet csökkenteni és milliókat lehet megmenteni a légszennyezés okozta korai haláltól. Ezen kívül hosszú távú munkahelyeket is teremt az átállás, valamint növeli az emberek hozzáférését az energiához. Ezeken megtalálható az új munkahelyek számától, a felhasznált nap-szél-vízenergia hármas arányain át a villamos energia árának előre vetített becslése is, és mindez a „business as usual” szcenárióval (azaz azzal, ha nem változtatunk a fosszilisenergia-felhasználásunkon) van összehasonlítva. Ez persze nem maga az „útiterv”, inkább a cél. Ahhoz, hogy érdemben lehessen beszélgetni a megvalósításról, ismerni kéne a kutatás részleteit. Mindenesetre érdemes böngészni az infografikákat!