A tavasz beköszöntének több szemmel látható és kézzel fogható – valamit jelen esetben orral is érezhető – jele is van, az egyik ilyen például a medvehagyma. Nagyjából 10-12 évvel ezelőtt került be újra a köztudatba ez a régóta hasznosított növény, amely az óta mondhatni igazi sztárrá nőtte ki magát, nevével fémjelzett fesztiválokat rendeznek és úgy nagy általánosságban a legtöbb ember rajong ezért a számos jótékony hatással bíró növényért, a frissen sült medvehagymás pogácsáról nem is beszélve.

Az olyan erdei állatok, mint a barna medve, vagy a vaddisznó előszeretettel csemegéznek a friss tavaszi hajtásokból, a fokhagymára hasonlító kellemes illata miatt vadfokhagymának is nevezik.

Itthon a nedves, árnyas erdőkben érdemes keresni, de a medvehagyma előfordulása a Dunántúl déli megyéiben a leggyakoribb, Zala, Somogy és Baranya megye is híres medvehagyma lelőhelyiről, emellett a Gerecsén is jelentős területeken nő, amely főleg a főváros környékén élő túrázóknak jó hír, az ország keleti felében azonban szinte egyáltalán nem is terem.

A medvehagyma leveli kora tavasszal, március elején jelennek meg és nagy kiterjedésű telepeket alkotnak. Az igazi medvehagyma szezon – időjárástól függően – március közepén/végén indul és 3-4 hétig tart, mivel levelei virágzás előtt tartalmazzák a legtöbb tápanyagot, valamint íze is ilyenkor a legintenzívebb.

A jelenleg érvényben lévő szabályozások szerint naponta fejenként legfeljebb 2 kg mennyiség szedhető, kizárólag saját felhasználásra (ez igaz a gombára és a gyógynövényekre is), de ez is csak a nem védett területeken engedélyezett. Kereskedelmi, vagy egyéb célú szedése engedélyekhez kötött. A természetvédelmi területeken tilos gyűjteni (Természetvédelmi Hatóság és a területileg illetékes erdészet engedélyével lehet) a Mecsekben például minden évben erősen korlátozzák a területeket.

Minden évben fokozottan felhívják a figyelmet a medvehagyma és hasonló körülmények között élő és rá hasonlító gyöngyvirág, valamint a kevésbé ismert őszi kikerics – amely az erdővel ellentétben a réteken nő – megkülönböztetésére. Az utóbbi két növény levele emberi fogyasztásra alkalmatlan, elfogyasztásuk súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat. Nyilván első ránézésre sokan nehezen különböztetnék meg egymástól ezt a három növényt, azonban a legegyszerűbb, ha az orrunkra hagyatkozunk, ugyanis az említett növények közül csak a medvehagymának van fokhagyma illata. A további főbb különbségek a föld alatt rejtőznek, a medvehagymának hagymája, a gyöngyvirágnak tarackja (indás, vízszintesen szerteágazó vékony gyökérféleség), a kikericsnek pedig gumója van, valamint a levelek formája, árnyalata és a virágok elhelyezkedése is segít a növények felismerésében.

Ha biztosra akarunk menni, akkor március végére időzítsük a nagy medvehagyma túrákat, a feltételezett növény leveleit kissé dörzsöljük meg és máris érezhető, ha egy nagy telepbe botlottunk, valamit március végén a gyöngyvirág sem jelenik még meg.

A fokhagymához hasonlóan a medvehagyma is az ún. felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult betegségek kezelésére alkalmas, valamint bélfertőtlenítő, étvágyat és emésztést javító tulajdonságokkal is bír.

Gasztronómiai felhasználása igazán sokrétű, a saláták ízesítésétől és a levesektől kezdve a főzelékeken át a medvehagymás pesztóig tucatnyi finomságot készítenek belőle. Íme, az általam elkészített vegán medvehagymás pogácsa receptje az idei első medvehagyma szüretem után, amely leveleket a Nyugat-Mecsek lankáin való terepfutás alkalmával gyűjtöttem.

Hozzávalók:

  • 400 g liszt (tetszés szerint keverhető 2-3 fajta)
  • 1 ek só
  • 2 ek olíva olaj
  • 2 dl rizstej
  • 2 kk cukor
  • 7 g élesztő
  • langyos víz
  • 70 g margarin
  • szezámmag
  • 2 marék medvehagyma

Elkészítése:

A kb. 100 g finom és 300 g teljes kiőrlésű lisztet összekeverjük 1 ek sóval, 2 ek olíva olajjal, 2 dl rizstejben megfuttatott élesztővel, 2 kk cukorral és annyi langyos vízzel, amennyit a tészta felvesz. A hozzávalókat jól összegyúrjuk, majd ezután meleg helyen pihentetjük, kelni hagyjuk 20-30 percig. Kelesztés után a tésztát négyzet alakba nyújtjuk ki, amelyre olvasztott margarint kenünk, majd az előzetesen átmosott és megaprított medvehagymát is rákenjük. A tésztát harmadokra osztjuk, majd a két oldalsó harmadát középre hajtogatjuk, ezután az alját és a tetejét is középre hajtjuk. A tészta egyes rétegei ekkor jól átveszik a megaprított medvehagyma aromáját, a tésztát legalább 15 percre így kell hagyni. A pihentetés után újra kinyújtjuk és még egyszer megkenjük margarinnal, valamint a medvehagyma apríték maradékával. Újabb 15 percig pihentetjük a megtöltött tésztát, majd újból 1,5 cm vastagra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk a pogácsákat, a tetejükre rákenjük az olvasztott margarin maradékát, majd megszórjuk szezámmaggal, amelyet finoman rányomkodunk a tésztára, végül 200 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt készre sütjük.

hirdetés